Feszített víztükör
Ennél a megoldásnál a vízszint a medence felső széléig ér, ezen átbukik. A medence teljes kerületén történik a vízelvétel.
Előnyei:
1. medence mélysége teljes egészében kihasználható (nincs a vízfelszín felett 10-15 cm perem),
2. nincs vízkő-, illetve zsíros szennyeződés lerakódás a vízvonal magasságában,
3. esztétikai szempontból általában kedvezőbb a megítélése.
Süllyesztett víztükör
A medencében a vízszint nem éri el a medence felső széleit.
A medence oldalfalában (ebben a magasságban kiépített vályúban „fölözőben”) kb. 15-50 cm szélességben, történik vízelvétel.
Előnyei:
1. a szokásos magánmedence méreteknél vízkezelés szempontjából egyenértékű a feszített víztükrű rendszerrel,
2. kivitelezés egyszerűbb, olcsóbb,
3. medenceszerkezet kisebb helyigényű, és nincs szükség járulékos építészeti objektumra (kiegyenlítő tároló),
4. a vízforgató rendszer működése járulékos zajoktól mentes (víz csörgedezése),
5. vegyszerkipárolgás mértéke alacsonyabb.
Vízszűrés feladata és fázisai
Feladata:
1. a medencevízben lévő lebegőanyag-, és szervesanyag-tartalmat oly mértékben csökkentsük, hogy a „maradékot” már vegyszeres kezeléssel blokkolni lehessen,
2. a szem számára is vonzóvá, kristályosan átlátszóvá tegyük a vizet.
Fázisai:
1. Előszűrés alatt a nagyobb uszadékok (gallyak, levelek, rovarok, stb.) eltávolítását értjük. Ezt a feladatot a fölözőbe elhelyezett szűrőkosár, illetve a szivattyú szálfogója látja el.
2. A tulajdonképpeni medencevíz szűrés alatt az 1 mm-nél kisebb lebegőanyagok és szennyeződések eltávolítását értjük.
Alap tudnivalók
A szűrés minősége elsősorban az alkalmazott szűrőanyagtól függ! A legáltalánosabban használt, a természet által is „kipróbált” szűrőanyag, a kvarchomok.
Az egyéb megoldások tulajdonképpen kényszermegoldást jelentenek!
A leggyakrabban alkalmazott egyéb szűrőanyagok:
– speciális papírbetét,
– műanyag szűrőbetét,
– szivacsbetét.
Speciális papírbetét, műanyag szűrőbetét, szivacsbetét
Jellemzőjük:
a szűrőréteg igen vékony (0,5-2,0 mm), merev anyag. Tisztítása ellenáramú öblítéssel, vagy egyszerű lemosással valósítható meg, azonban a használat során a szűrőbetét egyre nehezebben tisztul ki, 2-3 hónapon belül cserére szorul. A szűrőbetétek általában a vízforgató szivattyúval egybeépített a medence peremére szerelt, és vízbemerülő szűrőedényben vannak elhelyezve.
Kizárólagos alkalmazásuk legfeljebb az alábbi esetekben javasolt:
– kis szűrési teljesítményigényű medencék (max. 10-15 m3),
– régebbi, vízforgató-szűrő rendszer nélkül létesített medencék utólagos szűrési megoldására.
Kvarchomok
A szűrőbetéteket ismertető lapon, azok kizárólagos használatára tett javaslaton túl, minden egyéb esetben (nagyobb-, új létesítésű medence) célszerű a homokszűrő alkalmazása!
A csökkent teljesítményű szűrés egyre növekvő vegyszerfogyasztást, majd pedig romló vízminőséget okozhat!
Jellemzői:
– a szűrőréteg vastag (magán medencéknél is 30-50 cm), a homok szemcsenagysága 0,6-0,8 mm,
– az uszodatechnikai kvarchomok-szűrő zárt, hengeres műanyag vagy rozsdamentes acél tartály, amely kb. félig van töltve kvarchomokkal,
– az eltömődött szűrőréteg tisztítása ellenáramú öblítéssel valósítható meg.
Az öblítéshez szükséges irányváltást speciális, az uszodatechnikára jellemző, ötutú, hatállású kezelőszelep beépítésével lehet a kezelő számára kényelmes módon megvalósítani,
– az öblítés szükségessége, a szűrőtartályra szerelt nyomásmérőn figyelhető meg a (szűrőtöltet eltömődése miatti) nyomásnövekedés alapján.
Vegyszeres kezelés
Vegyszeres kezelés nélkül a medencék vize néhány héten belül mindenképpen bezöldül! Ezért, a ma elterjedt szűréstechnológiák mellett a vegyszerezés (biokémiai kezelés) mindenképpen szükséges része a vízkezelésnek! Ennek alapfogalmait ismertetjük röviden a következőkben.
A vegyszerezés biztosítja:
– a fertőtlenítést ,
– az alga-mentesítést ,
– a pH beállítását ,
– a teleltetést .
Fertőtlenítés
Feladata, a vízben egészségügyi kockázatot jelentő vírusok, baktériumok, gombák elpusztítása!
A fertőtlenítő hatás elérése történhet:
– szokásosan, oxidációs hatású vegyszerekkel (klór, bróm, jód, aktív oxigén, ózon ),
– egyéb eljárással (pl.: UV besugárzás, ezüstözés, sósvizes kezelés).
Klóros fertőtlenítés
A legelterjedtebb eljárás a – sokak által kritizált – klóros fertőtlenítés! Több fajta, eltérő hatású klórféleséget használnak fertőtlenítésre
– nátriumhipoklorit [háztartási hypo],
– kálciumhipoklorit,
– szerves klórkészítményeket,
– klórgázt,
– klórdioxidot.
Magánmedencék esetében a leggyakrabban alkalmazott szerek, a szerves klórkészítmények.
Előnyük:
– az igen magas 55-90% klórtartalom,
– stabilitás mind tároláskor, mind vízben oldva,
– adagolásuk a víz pH értékét nem befolyásolja,
– létezik a gyorsan oldódó klórkészítmények mellett olyan változat is, amely lassan, 3-10 nap alatt oldódik, ezzel folyamatos klórozást biztosítva a medencében.
A klóros fertőtlenítőszerek precíz adagolásával, a pH érték kedvező szinten tartásával, a sokat bírált klórszag és egyéb mellékhatások elkerülhetők.
Brómos és jódos fertőtlenítés
A bróm és a jód, a klórral kémiailag rokon vegyületek. Előnyük, hogy nem keletkeznek kötött klórformákhoz hasonló kellemetlen mellékhatású vegyületek. Hátrányuk, hogy fertőtlenítő képességük jóval korlátozottabb, áruk viszont magasabb.
Aktív oxigénes
Az aktív oxigén tartalmú szereket a klóros fertőtlenítős módszer hátrányainak kiküszöbölésére fejlesztették ki.
Előnyük:
– nincs „klórszag”,
– abort, szemet a kezelt víz nem irritálja,
– nem keletkeznek kellemetlen mellékhatású vegyületek.
Hátrányuk:
– drágábbak a klórtartalmú szereknél,
– esetenként – főleg nagy vízterheléskor – szükséges lehet lökésszerű klórozásra is.
Ózonos
Az ózonos vízkezelés a nagyon erős hatású elemi oxigén közvetlen bevitelén alapul.
Előnye:
– nagyon hatékony, kellemetlen mellékhatás nélkül.
Hátránya:
– az ózon igen bomlékony (a medencevíz biztonsági fertőtlenítőszer-szintje nem tartható), ezért klórral kell kombinálni,
– az ózont csak a helyszínen lehet előállítani ózongenerátorral.
UV sugaras
Az UV sugaras fertőtlenítés lényege, hogy a kezelendő vizet átlátszó csőszakaszon vezetik át, és megfelelő eszközzel világítják át.
Fertőtlenítő hatás csak a megvilágított szakaszon érvényesül! A biztonsági fertőtlenítőszer-szint kombinált klóradagolással érhető el.
Ezüstözés
Az ezüstözés során nincs oxidáció!
A mikroorganizmusok elpusztítása lassan – igaz biztosan – megy végbe.
Az utóbbi években elterjedtebb ezüst-réz ionos fertőtlenítő berendezések révén egyre használatosabb.
Előnye:
– alkalmazásával a klóros fertőtlenítők használata jelentősen mérsékelhető,
– a fertőtlenítőbetét 3-6 hónapig használható,
– karbantartást nem igényel.
Sósvizes
A sósvizes fertőtlenítés még elméletileg a klórozási eljárásokhoz tartozik, de azok kellemetlen mellékhatásai nélkül!
Az eljárás lényege, hogy a medence vizében, az úszó számára alig érzékelhető mennyiségben konyhasót kell feloldani. A vízforgató rendszerbe beépített speciális készülék elektrolízis révén pontosan beállított mennyiségű klórt termel a medence sós vizéből.
Hátránya:
– lényegesen több pH-csökkentő szer adagolása szükséges,
– tartósan növeli a víz nátrium-ion tartalmát.
Alga-mentesítés
Az alga-mentesítés a fertőtlenítés mellet, a vegyszeres vízkezelés másik kiemelt feladata!
Az algaspórák, a széllel vagy esővel kerülnek a vízbe, emiatt elsősorban kerti medencéknél elkerülhetetlen az algásodási hajlam!
A fényviszonyok-, a víz hőmérséklet alakulása is hatással van az algásodás intenzitására!
Az algásodást az állandó fertőtlenítőszer-szint késlelteti, de megakadályozni nem tudja, ezért alga-mentesítőszer rendszeres adagolása okvetlenül szükséges!
PH-beállítás
A víz pH-értéke a víz savasságát-lúgosságát mutatja.
A semleges pH-érték 7,0.
A természetes vizek pH-értéke enyhén lúgos (7,2 – 7,4).
Az ivóvízre megengedett pH tartomány (6,8 – 8,5).
A medencevízre javasolt pH érték 7,2 – 7,6!
Ennek oka:
– minden víz-kezelőszer 7,2 – 7,6 tartományban fejti ki optimális hatását,
– 7,8 -s érték felett kellemetlen hatású vegyületek keletkeznek, valamint megnő a vízkőkiválási hajlam,
– a magasabb és alacsonyabb pH, irritálja a fürdőzők bőrét.
Az érték csökkentése pH – Minus, növelése pH – Plus nevű szerekkel érhető el!
Teleltetés
A teleltetés vegyszerigénye abból fakad, hogy a legtöbb fóliás és műanyag medence gyártója előírja, hogy a medencét vízzel feltöltve kell átteleltetni!
A vízből kiváló vízkő azonban tavasszal nehezen távolítható el!
A téliesítő vegyszerek csökkentik a vízkőkiválási hajlamot.
Algagátló hatóanyaguk révén megakadályozzák a letakart medencében az algák szaporodását, megkönnyítve ezzel a tavaszi takarítást.
Extrák |
|
A medence a szükséges gépészeti-berendezéseken, és anyagokon felül sok kényelmi elemmel is felszerelhető:
1. víz alatti világítás
2. ellenáramoltató berendezés
3. vízfűtés
– elektromos
– kazánról működő
– napenergiás
4. medencefedések
– buborékfólia
– úszó redőny
– takaró ponyva
– kifeszített ponyva
5. automatikus működésű berendezések
– kezelőszelep
– porszívó
– vegyszeradagoló
– páramentesítő
6. létrák
Ellenáramoltató (folyamatos úszás lehetősége)
A szokásos méretű magánmedencék úszás szempontjából jobban kihasználhatók lesznek, ha ellenáramoltató berendezést alkalmazunk.
Működésük lényege, hogy erős, meghatározott irányú vízáramlást keltenek a medencében, amely leginkább a folyók sodrásához hasonlít.
Az úszó szembe úszva a sodrással, gyakorlatilag helyben tempózva jut a folyamatos úszás élményéhez!
Beépítésüket tekintve vannak:
– utólag szerelhető úgynevezett belógatós berendezések,
– a medence létesítésekor, a medence falába építhető típusok.
Fűtés
A medencevíz fűtése ajánlott ha:
1. a medence beltéri,
2. 300 C feletti vízhőmérsékletet szeretnénk,
3. a 3 – 6 napos, nap általi felmelegedési időt csökkenteni akarjuk,
4. az átmeneti időjárás vízhőfok-csökkentő hatását szeretnénk kiküszöbölni,
5. meg kívánjuk nyújtani a fürdési szezont.
A vízfűtés kiépítésével:
– a medence kihasználhatósága jelentős mértékben megnő,
– a létesítési költségének mindössze 10-20%-kos növekedése mellett.
Kérdés, hogy milyen berendezésfajtákat alkalmazzunk?
Az egyes berendezésfajtáknak eltérő az alkalmazási feltétele, az általuk elérhető felfűtés gyorsasága,
a felhasznált energia-, és a bekerülés költsége alapján.
Lehetséges berendezésfajták:
– elektromos fűtők,
– kazánhoz csatlakozó hőcserélők,
– napenergiát hasznosító berendezések.
Elektromos fűtők
Előnyük:
– alacsony bekerülési költsége,
– telepítésének feltételei általában rendelkezésre állnak.
Hátránya:
– egységnyi hőmennyiség előállításának a költsége a szóba jöhető megoldások közül a legmagasabb,
– fűtőteljesítmény erősen korlátozott.
Alkalmazása elsősorban kültéri medencék esetében javasolt, ha:
– nincs kazán,
– a kazántól a fűtővíz-vezeték kiépítése a medencéhez bonyolult, költséges,
– a medence használata rövid időszakra esik (pl. nyaralókban),
– a medence mérete nem túl nagy (40-45 m3-nél kisebb).
Kazánhoz csatlakozó hőcserélők
A hőcserélős fűtés telepítése minden méretű és típusú medencéhez javasolható, ahol megfelelő teljesítményű kazán áll rendelkezésre!
Előnye:
– a rendelkezésre álló fűtőteljesítmény többszöröse lehet az egyéb megoldásoknak,
– üzemeltetése viszonylag olcsó (nem csak a medencét terheli),
– üzembiztos.
Hátránya:
– telepítése műszakilag bonyolultabb, költségesebb,
– ez azonban az üzemeltetés során gyorsan megtérül.
Napenergiát hasznosító berendezések
Többféle megoldás létezik, d e legalább a medence alapterületének felét meghaladó hőelnyelő felület szükséges ahhoz, hogy hatékonyan tudjuk fűteni a medencét!
– Közvetlen hőátadású
üvegezetlen, fekete, műanyagcsöves rendszer. A medencevíz átáramlik a kollektortesten, miközben felmelegszik.
A keringtetés többféle módon történhet.
Az esetleges túlmelegedés, túlzott szűrő-forgató rendszer nyomás csökkentésére további segédberendezések szükségesek!
– Közvetett napkollektoros
Nálunk még nem elterjedt alternatíva.
A legfőbb problémák e rendszerek esetében:
– a kollektorban a víz túlmelegedhet, a forró víz a szűrő-forgató műanyag vezetékeibe jutva, károsíthatja azokat, a vízbefúvó elemeknél a fürdőzők is forrázás veszélyének vannak kitéve,
– magasra telepített kollektorok esetén a szűrő-forgató rendszert nagyobb nyomás terheli,
– a fűtőteljesítmény akkor jelentkezik, amikor kevésbé van rá szükség (nyáron, napsütésben).
A medencevíz, és a napkollektoron áramló folyadék szétválasztásával lehet a rendszert biztonságosabbá és szabályozhatóbbá tenni.
Ilyenkor hőcserélő közbeiktatása szükséges, így a kollektoron áramló felforrósodott folyadék a hőcserélőben adja át a hőt a medence vizének. A primer oldalon fellépő magas hőmérséklet és nyomás értékek miatt ez a megoldás gondos tervezést, anyagkiválasztást követel.
Medencefedés
Alkalmazásával a medence párolgását, hőveszteségését csökkenthetjük, illetve a szennyeződések, állatok, esetleg kisgyerekek tarthatjuk távol a medence vizétől.
Alapvetően kétféle, vízzel érintkező, vagy ahhoz nem érő megoldás lehetséges.
Vízzel érintkező:
– buborékfólia,
– úszó redőny.
Vízzel nem érintkező:
– takaróponyva,
– kifeszített ponyva.
Buborékfólia
A víz felszínén húzva, úszva kell a takarót elhelyezni.
A takaró könnyebb kezelhetősége érdekében – amennyiben a medence alakja is lehetővé teszi – célszerű csörlőszerkezettel kiegészítve telepíteni.
Előnye:
– a lefedett medence párolgása gyakorlatilag megszűnik,
– a hőveszteség kb. 40-60%-kal csökken.
Hátránya:
– a felületére jutó szennyeződések a takaró pereménél a szél által, vagy csörlőzéskor könnyen a vízbe jutnak,
– mechanikai terhelésre lesüllyed, tehát állatok és gyermekek megóvása szempontjából inkább hátrányos, mint előnyös!
Úszóredőny
A redőny jellegű takaró a vízfelületén úszik, hasonlóan a buborékfóliához.
Előnye:
– a párolgást minimálisra csökkenti,
– a hőveszteségeket a buborékfóliánál is nagyobb mértékben csökkenti,
– létezik olyan kivitele, amely teherbíró, tehát a gyermekeket, állatokat is védhetjük alkalmazásával.
Hátránya:
– borsos ára,
– utólagos telepítése igen körülményes,
– a szennyeződésekkel szemben gyakorlatilag nem véd!
Takaróponyva
A medence méreténél minden irányban kb. 0,7 – 1,0 m-rel nagyobb takaró.
A medencén kívül súlyokat kell elhelyezni, így akadályozva meg, hogy a takarót a szél elfújja.
Elsősorban a medence téli letakarására használják.
Hátránya:
– a ráhelyezés és elbontás meglehetősen időigényes,
– több emberes feladat,
– a nyári gyakori mozgatás sok problémát okoz,
– mechanika terhelése nem javasolt.
Kifeszített ponyva más néven biztonsági takaró
Alapesetben a takaróponyva (fólia) a medence körül lefúrt dűbelekhez rugós hevederekkel van rögzítve.
A takaró a medence felett kifeszül.
Szintén téli, medencetakarásra használatos, teherbíró, véd a szennyeződésektől.
Létezik egymásba csúsztatható (gördíthető), hasonló elvű héjszerkezet is!
Megfelelő szerkezeti kialakítással könnyen mozgatható, téli-, nyári fedésre, védelemre egyaránt alkalmas!
Automatikusan működő berendezések
A medencék karbantartásához tartozó műveletek részben vagy egészben automata berendezésekre bízhatók.
Figyelembe kell azonban azt venni, hogy az automata berendezések alkalmazása nem jelenti azt, hogy nem kell a medence karbantartásával foglalkozni, csupán a ráfordított időt csökkenti, illetve az emberi feledékenységet, pontatlanságot küszöböli ki!
Ide sorolható:
– automata kezelőszelep,
– automata porszívó,
– vegyszeradagoló berendezések,
– páramentesítő berendezések.
Automata kezelőszelep
A szűrő-forgató berendezés visszaöblítése motoros kezelőszelep beépítésével lehetséges.
A szűrőöblítések gyakorisága, és időtartama programozható!
A beállított időpontokban a rendszer
– szűrőöblítés,
– előszűrés,
– szűrés funkciókat hajtja önműködően végre.
Automata porszívó
Medencében leülepedett szennyeződések eltávolítása (porszívózása) a nagyon időigényes karbantartási feladat.
Ă–njáró porszívó-berendezések alkalmazásával mentesülhetünk e művelet elvégzése alól.
Egyszerűbb: a szűrő-forgató szivattyú szívóhatása révén mozognak, és szívják fel a szennyeződést.
Bonyolultabb: beépített szivattyúval, és járó mechanizmussal van felszerelve.
Vegyszeradagoló berendezések
A medence jó vízminőségének megőrzése érdekében többféle vegyszer egyidejű alkalmazása szükséges!
A vegyszeradagoló berendezések mérőcelláin átáramló víz vegyszerszintje alapján, vegyszeradagoló szivattyúk adagolják önműködően a medence vizébe a szükséges mennyiségű vegyszeroldatokat.
Páramentesítő berendezések
Beltéri medencék esetében számolni kell a medencevíz párolgásából adódó problémákkal!
Lakóterekben normál öltözetű ember számára az 50 – 55% közötti páratartalom az ideális.
Meztelen test esetében valamivel több, 60 – 70%.A páratartalom korlátozására hivatottak a páramentesítő berendezések.
Leginkább a klímaberendezésekhez hasonlíthatók, azzal a különbséggel, hogy a klímák kül-, és beltéri egysége a páramentesítők esetében együtt kerül beépítésre.
A páramentesítőben, a beszívott nedves levegő fagypont közelébe hűl, a benne rejlő pára vízcseppek formájában kicsapódik, majd a párakicsapódás során felszabaduló hőmennyiség a lehűtött száraz levegőt felfűti. Így a gépből távozó levegő száraz, a beszívott levegőnél 5 -100 C -l melegebb.
A készülék, a medence hűlésének kb. 80%-t képviselő pára hőtartalmának mintegy 80%-t hasznosítja a medencetér levegőjének fűtésére.
A medencetér viszonylag meleg és párás levegőjét a szabadba fúvó szívóventillátor segítségével juttatjuk ki az épületből, ezzel óva meg más helyiségeket!
|

Téli medence takaró

1. Szűrés |

2. Visszamosatás |
|
|

3. Ă–blítés |

4. Ürítés |
|
|

5. Keringetés |

6. Zárva |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|